A Prediction Analysis of Microarray 50 (PAM50) génexpressziós osztályozó és az IHC/FISH technikák összehasonlításáról szóló közlemény Dr. Szász Attila Marcell ELIXIR vezető kutató közreműködésével jelent meg a Genes tudományos folyóiratban.
Az emlőrákot a 2000-es évek eleje óta molekuláris altípusokba sorolják immunhisztokémiai festés (IHC) és fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) segítségével. A legújabb kutatások szerint azonban a génexpressziós vizsgálatok, különösen a Prosigna® Prediction Analysis of Microarray 50 (PAM50), pontosabb osztályozási módszereket biztosítanak. Ebben a magyarországi retrospektív vizsgálatban összehasonlítottuk az IHC/FISH és a PAM50 vizsgálat eredményeit. Megvizsgáltuk továbbá a különböző PAM50 paraméterek hatását a teljes túlélésre (OS) és a progressziómentes túlélésre (PFS).
42 egyoldali emlőrákmintát elemeztünk, amelyek közül 18-at luminális A, 10-et luminális B, 8-at humán epidermális növekedési faktor receptor 2 (HER2)-pozitívnak, 6-ot pedig bazálisnak minősítettünk a PAM50 segítségével. Érdekes módon a 42 mintából 17 (40,47%) esetében a szövettani értékelés és a PAM50-osztályozó között ellentmondásos eredmények születtek. Míg a rutin IHC/FISH az egyes altípusokon belül a minták egynegyedénél-harmadánál eredményezett osztályozási eltérést, addig az összes bazálszerű tumort tévesen osztályozták. A hormonreceptor-pozitív tumorok (risk ration: 8,7803; p = 0,0085) és a magasabb 10 éves kiújulási kockázati pontszámmal rendelkező betegek (risk ratio: 1,0539; p = 0,0201) OS-je és PFS-e rövidebb volt.
Vizsgálatunk alátámasztja az emlőrák molekuláris altípusainak meglévő ismereteit, és hangsúlyozza a klinikai jellemzők és a molekuláris altípusok közötti átfedést. Ezek az eredmények aláhúzzák a génexpressziós profilok, például a PAM50 értékét az emlőrákos betegek kezelésével kapcsolatos döntések javításában.
A közlemény teljes terjedelmében ezen a linken olvasható.